A majomkenyérfa legendája

| Közzétéve:

Kezdetben a Nagy Szellem megteremtette a világot, benne az embereket, állatokat és növényeket, köztük a majomkenyérfát is.

screen_shot_2016-03-25_at_12_12_08.png
screen_shot_2016-03-25_at_10_07_52.png

A hatalmas fa önálló akarattal rendelkezett és elutasította, hogy ott nőjön, ahol azt a Nagy Szellem kívánja. Ő akart a legszebb és legokosabb lenni, állandóan  irigykedett a juhar virágaira és a fügefa gyümölcseire. A Nagy Szellem ezt megelégelte, kitépte a földből és fejjel lefelé dugta vissza, hogy ne ficánkoljon többé.
Upside down fának, azaz feje tetején állónak is nevezik a világ egyik legnagyobb, szokatlan kinézetű fáját. Életfa szimbólumként tartják számon, mert szinte a fa minden része felhasználható. A leveleit levesnek, gyulladások kezelésére és fűszernek használják, a magját kisütik, a kérge lázcsökkentő hatású, de kötelet is készíthetnek belőle. Lével teli gyümölcse is sok bajra gyógyszer, a hosszúkás, tök formájú, közel ötven centiméter hosszú termése a majmok kedvenc eledele, innen kapta a nevét is.

screen_shot_2016-03-25_at_10_09_06.png


Számos hiedelem kötődik hozzá: az afrikai szavannákon élők úgy hiszik, ha valaki letép egyet a majomkenyérfa virágai közül, azt oroszlán eszi meg, ha pedig olyan vizet iszik, amiben a fa magjait áztatták, megmenekül a krokodilok támadása elől. Aki a kivágására készül, nagy szerencsétlenség fogja érni. A helyiek egyes fákról úgy hiszik, hogy kísértetetek járnak a körülöttük, mert az üregeibe embereket temettek.
Ezek az ősi fák a törzsükben és ágaikban tárolják a csapadékot: az esős évszak során akár több száz liter vizet is fel tudnak szívni és tárolják a száraz hónapokra. Aszály idején az elefántok gyakran az agyarukkal kivájják a kérget, hogy hozzájussanak a benne lévő nedvességhez, ezért a kérge gyakran érdes.

Szálanként nő, ezer évig is elél, bár korát nehéz megállapítani, mert a törzse üregekkel, vájatokkal teli. Tűzálló törzsének átmérője tíz méter is lehet, lombjaik alatt az elefántok, leopárdok, oroszlánok és más afrikai állatok egész csordája pihen. Virágzás idején a denevérek csapatosan borítják el a lombot, hogy lakmározzanak az édes nektárból. A hatalmas fa apró leveleket növeszt, csupán tízszer öt centimétereseket. A száraz időszakban koronája csupasz, ilyenkor valóban úgy néz ki, mintha a gyökerei nyújtóznának az ég felé.

A fát Michael Adanson francia természettudós fedezte fel a nyugati világnak, ő írta és rajzolta le elsőként a tizennyolcadik század végén. Neve, a majomkenyérfa vagyis a baobab (Adansonia digitata) az arab ‘bu hibab’ szóból származik ami sokmagvú termést jelent. A Száhel-övezetben őshonos, de a trópusi illetve a szubtrópusi Afrikában az egyik legjelentősebb haszonnövényként tartják számon.

(az írás a National Geographic oldalán jelent meg 2012. 02. 06.-án )