A peredi táblaügy olyan probléma, ami újra és újra előkerült az elmúlt húsz évben, de ezúttal a médiában is nagyobb hírverést kapott. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom ismeretlen aktivistái leszerelték egyik éjjel a szlovák nyelvű táblákat, majd az egyiket postán elküldték a belügyminiszternek.
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia – Dvojjazyčné Južné Slovensko nevű csoport kölcsönvetteMartin Luther King híres mondatát, egy galériát tettek közzé a Facebookon Van egy álmunk címmel. A képek többsége montázs. Azt mutatják be, milyen országban szeretnének élni: magyar feliratokat látnának mindenhol, rendőrautókon, söröskorsókon.
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia legutóbb a peredi táblaügyben is középpontba került. Pered egy a számos település közül, amely egyszerű hétköznapi jogaival kívánna élni, de a peredi táblák húsz éve lecserélhetetlenek, miközben újra és újra problémaként kerülnek elő.
Népszavazást tartottak
Pered egy dél-szlovákiai falu Vágsellye közelében, Pozsonytól körülbelül egy óra autóútra. A nem egész négyezer lakosú település hivatalos neve szlovákul Tesedikovo, magyarul Pered. A helyiek népszavást kezdeményeztek, benyújtói szerint ők perediek szeretnének lenni minden nyelven, a Tesedikovo helységnévtől pedig meg akarnak szabadulni. Így lett a kis faluból az esti híradók és blogposztok egyik legvitatottabb témája.
A névváltoztatásról végül 2012 márciusában népszavazást rendezett a település, amelyen meg is szavazták a helyiek a Pered nevet. (A siker borítékolható volt, 2011-ben ugyanis a település 3716 lakójából 2910 magyar volt. A népszavazáson a megjelentek 65 százaléka támogatta a Pered név visszaállítását.) Ezután az önkormányzat benyújtotta kérvényét, így a kormány köteles volt foglalkozni a névváltoztatás kérdésével. A szlovákiai magyarok élesen figyelték az ügyet, és már előre tartottak a kormány döntésétől.
Joggal. Nem engedélyezték a Pered név használatát, a megbeszéléseken pedig Robert Kaliňák belügyminiszter még azt az érvet is elsütötte, hogy a Balatont sem nevezik át Blatnianke Jazero-ra, bármennyire régi is az utóbbi elnevezés. A szlovák-magyar Híd vegyespárt a kormány döntése után azzal érvelt a Pered név kizárólagos használata mellett, hogy az elnevezés szlovák eredetű, és hasonló érveket hozott a helyi MKP is.
Szlovák nemzeti hősöket húztak elő
Simon Attila történész szerint a dél-szlovákiai települések elnevezésének mizériája nemcsak Peredet érinti. „A magyar településnevek elszlovákosítása annak a folyamatnak a része volt, amivel a második világháború után tiszta nemzetállamot igyekeztek kiépíteni Csehszlovákiából” – mondta. Szerinte ennek a törekvésnek volt a következménye a csehországi németek egyoldalú kitelepítése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere, a magyarok deportálása Csehországba, a reszlovakizálás, és azok a rendelkezések, amelyek által betiltották a magyar oktatást, a magyar sajtót.
Ennek egyik elemeként akarták Dél-Szlovákia térképéről eltüntetni a magyarok jelenlétére utaló településneveket, és egy 1948 nyarán kiadott belügyi rendelettel összesen 710 magyar vagy német hangzású település nevét változtatták meg az egyik napról a másikra. „Több esetben szlovák nemzeti hősökről neveztek el olyan magyar településeket, amelyeken az illetők sohasem jártak, amihez semmi közük nem volt: így lett Párkányból Stúrovo, Ludovít Stúr nyomán, Tornaljából Safárikovo, Bősből Gabčíkovo.Természetesen Peredhez sem volt semmi köze Tessedik Sámuelnek vagy ha tetszik Samuel Tesedíknek, de a települést mégis róla nevezték el” – magyarázta Simon.
Lancz Attila, szlovákiai közügyekkel foglalkozó jogász szerint a törvény azt is lehetővé tette volna a kormánynak, hogy a perediek javaslatát teljesen lehetetlen indokokra, gyakorlatilag bármire hivatkozva utasítsa el. Nincs olyan előírás, hogy ha a megnevezés „államnyelvűségi”– vagyis szlovák nyelvi – feltétele teljesül, akkor a kormánynak el kellene fogadnia a helyiek akaratát. Például Meciarék 1995-ben Párkány korábbi szlovák nevének (Parkan) visszaállításánál nem sokat vesződtek az indoklással, kerek-perec kimondták, hogy az államérdek felette áll a helyi érdekeknek, és ezért elutasították a párkányiak helyi referendumon megerősített akaratát. „Megtették, mert a törvény szerint megtehették. A kormány tehát bármilyen és szinte bármire hivatkozó döntést hozhat, amit a papír elbír” – mondta.
Leszerelték a táblát
A kormány döntése után a Kétnyelvű Dél-Szlovákia anonim aktivistái éjszaka leszerelték a falu bejáratánál a helységnévjelző Tesedíkovo táblát és kitették a magyar változatot. A KDSZ anonim tagjai a magyar feliratok hiányára hívja fel látványosan a figyelmet a legkülönbözőbb falvakban és intézményekben, étlapoktól városnévtáblákig, de a matricák felragasztása és a táblák lecserélése sem hiányzik a repertoárjukból.
Az aktivisták profi munkát végeztek: egy három nyelvű magyarázó szöveget is csatoltak a helység nevét szlovákul és magyarul feltüntető táblák alá, melyben röviden megemlékeznek az ügyben tartott két népszavazásról, és a kormány arrogáns hozzáállásáról. „A helyiek többségét felháborította, hogy a szlovák kormány a demokrácia alapelveit megsértve elutasította a népakarat végrehajtását. A táblacserét ezért aztán általános helyeslés és elismerés kísérte“ – nyilatkozta az Indexnek a mozgalom egyik anonim aktivistája.
Megszólalt az alpolgármester
Pered táblaügyének a nagyobb szlovák kereskedelmi televíziók híradói is utánamentek, a JOJ riportjában Jurás Gábor, Pered alpolgármestere is megszólalt, mondván, a mozgalom által kitett táblákról ő értesítette a megyei közútkezelőt. „Amikor tudomást szereztem róla, rögtön küldtem emailt a közútkezelőnek, hogy javítsák ki, távolítsák el a vandálok tettét. Mi ilyen úton a jövőben semmit sem akarunk megoldani, nem is sejtjük, ki csinálta” – mondta a televíziónak Jurás, aki a helyi Magyar Közösség Pártjának vezető tisztviselője.
Ez a nyilatkozat olyannyira felzúdulást keltett felvidéki körökben, hogy a pletykák szerint Berényi József MKP-pártelnöknek egész éjjel szólt a mobilja és mindenki Jurás fejét követelte. Jurás, miután a szlovákiai magyar média rátámadt, hogy mégis hogyan nevezheti vandáloknak a táblát lecserélő aktivistákat, azzal védekezett, hogy a szájába adták a szavakat. Vagyis a riporter megkérdezte ötször, hogy mit szól a faluban uralkodó vandalizmushoz, és amikor a kamera előtt életében először szereplő alpolgármester végre válaszában kimondta a vandalizmus szót, azt bevágták.
A táblaleszerelés után Pereden jártunk, a falu előtt két tábla is jelezte, hogy kamera működik és a köztulajdon megrongálása feljelentést von maga után. Ennek ellenére a helyiek békésen élik mindennapjaikat, a Dzsungel – Dzungla kétnyelvű kocsmában a falusi rituálék szerint zajlik minden. A temető kapujában két nyelven tájékoztatnak a temetések időpontjairól és a bolti eladó magyarul szól hozzám. De nem nyilatkozik senki. Okulván alpolgármesterük baklövéséből, senki nem áll szóba az újságírókkal. „Mi már elmondtunk mindent“ – mondja a buszmegállóban várakozó idős hölgy.
Eljárás indult a Kétnyelvű Dél-Szlovákia ellen
Nem sokkal az országos szenzáció után büntetőeljárást kezdeményezett a vágsellyei rendőrség a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom ismeretlen aktivistái ellen peredi táblaakciójuk miatt, mivel az egyik leszerelt táblát úgy tűnik, magukkal vitték. A tábla értéke 300 euró (kb. 87 ezer forint) körül lehet, ezért indult az eljárás. Hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak.
„Mivel a népszavazás miatt a Tešedíkovo táblákra már nincs szükség, postán feladtuk a belügyminiszternek és az ombudsmannak. A demokrácia megcsúfolását nem tudjuk elfogadni, erre csak a polgári engedetlenség eszközeivel lehetett válaszolni. Börtönbüntetéstől nem tartunk, mivel a táblákat elküldtük a hatóságoknak és a mozgalom egyébként is anonim aktivistákból áll „ – reagált a feljelentésre a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistája.
A szlovák kereskedelmi televíziók esti híradóiban megszólalt Robert Kaliňák belügyminiszter, akit látszólag különösebben nem hatott meg az akció. Polák Gábor felvidéki blogger szerint „rutinosan úgy kommentálta a Tešedíkovo-táblák postázását a címére, mintha minden nap helységnévtáblákat kézbesítenének neki a napi postával.“ A belügyminiszter elmondása szerint minden bizonnyal visszaküldik a községnek a táblákat, hogy a polgármesternek legyen tartaléktáblája.
Las Vegas is jobb helyzetből indulna
„Ez botrány, itt semmit nem vesznek figyelembe, mintha nem is élnének itt magyarok, sosem leszünk teljes jogú állampolgárok“ – írják a fórumozók. Lancz Attila jogász szerint, „ha az éppen aktuális kormánynak „olyanja lenne”, akkor „szakmai testületének” nem lenne gond Las Vegast „államnyelvű” megnevezésnek minősíteni, szerinte ez csak kreativitás kérdése.
Mindenesetre Las Vegas biztosan jobb pozícióval rendelkezne, mint Pered, mivel spanyol eredetű (azaz, nem köthető sehogy sem a magyarokhoz), márpedig gyakorlati tapasztalat, hogy a kizárólag angol nyelvű köztéri feliratok sem szokták megütni az egyszerű szlovák „nyelvőr feljelentgetők” ingerküszöbét, miközben a kizárólag magyar nyelvű köztéri feliratok, vagy a szlováktól nagyobb betűmérettel feltüntetett magyar feliratok miatt elég sűrűn futnak be feljelentések a szlovák kormányhivatalhoz, magyarázta.
(az írás az Index-en jelent meg 2014.01.04.-én)