Az elmúlt években katasztrofálisan csökkent a vadállomány száma az afrikai szafari országokban. Rendszeresek az orvvadászok támadásai, a lemészárolt védett állatok értékes testrészeit eladják, húsukat megeszik. A helyiek az egyre romló gazdasági helyzet miatt kiszolgáltatottak, éhesebbek – az állatvédők tehetetlenek. A tanzániai Tarangire nemzeti park tőszomszédságában vagyunk, körülöttünk csontok, kiszáradt bőrdarabok hevernek, a rothadás szaga a levegőben. Az orvvadászok több mint másfél éve mészárolták le az elefántbikát, levágták a farkát, kibaltázták az agyarait és kiürítették a herezacskóját. A farkából karkötőt készítenek, az agyaraiból dísztárgyakat, a harmadik testrészért nagy a kereslet Ázsiában, úgy hiszik, potencianövelőként hat. A keselyűk és hiénák már rég újrahasznosították a húsát, de az erjedés illatát még mindig érezni lehetett a levegőben.
Nem érzik magukat biztonságban
„A nemzeti parkokon kivül az állatoknak jóval kisebb az esélyük a túlélésre” – mondja Cs. Zoltán, aki öt éve a szafari turizmusban dolgozik, jelenleg egy szafari tábor vezetője. „Az állatok nem érzik magukat biztonságban, ha meg akarnak menekülni a mészárlás elől, naponta kell változtatniuk a búvóhelyüket. Megesett már olyan is, hogy az elefántcsorda tempója túl gyors iramot diktált a kiselefántoknak, amit ők még nem bírtak követni és elpusztultak” – meséli.
Embereivel azon dolgozik, hogy az orvvadászatot visszaszorítsák legalább a táboruk környékén. Az elefántcsont-kereskedelem 1989 óta nemzetközileg tiltott, ahogy tilos az állatok vadászata az elefántcsontok eladásáért. Ennek ellenére a borúlátó becslések szerint a legnagyobb afrikai elefántpopulációk 2020-ra teljesen eltűnhetnek.
Óriási a munkanélküliség
Mint szinte minden ritkuló fajnál, ezeknél az állatoknál is szerepet játszik a természetes élőhelyek pusztulása, az élettér szűkülése és felszakadozása. De az afrikai vadállomány száma nemcsak a csont, agyar, és tülök kereskedelem miatt fogy rohamosan, a zsiráfokat és zebrákat húsuk miatt vadásszák.
Feltételezések szerint a kelet-afrikai térségben évente több mint egymillió tonna vadhús fogy el, amire a helyiek körében óriási az igény. Háziállatot tartani vagy vásárolni gyakran nincs pénzük. A segélyszervezetek védőoltásainak köszönhetően javult a gyerekek túlélési esélye, így egy átlagos pár hét-nyolc gyereket nevel, miközben a munkanélküliség óriási. Megbízható hivatalos statisztika nincs, de helyi értelmiségiek 50 százalékosra tippelik a munkanélküliséget.
Negyven dollár kilójáért
„Az egyik éjszaka riasztottak, hogy orvvadászok érkeztek a tábor melletti szavannára. Mire a helyszínre értünk, a zsiráf már halott volt. Reflektorral elvakították, nagy zajt csaptak, ezért a szegény állat teljesen elveszítette tájékozódási képességét. A hátsó lábait bozótvágó késsel elvágták, így kényszerítették a földre. A zsiráfnak sok a húsa, egy kisebb falu jóllakik belőle” – emlékezik vissza a brutális éjszakára a tábor egyik dolgozója
Franket negyven év körülinek becsülöm, egész életét a nemzeti parkok körül töltötte, sokáig az orvvadászat-ellenes csapatban dolgozott. „Amíg van fizetőképes kereslet, addig lesznek olyan helyiek, akik vállalják a kockázatot. 40 dollárt kapnak az elefántcsont kilójáért.” Ez az összeg sokat jelent egy olyan országban, ahol az átlag havi kereset 50-60 dollár körül van.
Az adatok önmagukért beszélnek: míg 1930-ban öt-tízmillió elefántot tartottak számon, addig az Afrikai Megőrzési és Orvvadász-ellenes Egyesület szerint (African Conservancy and Anti-poaching Organisation) ma valahol háromszázezer és hatszázezer között lehet számuk a kelet-afrikai területen. Míg a keskenyszájú rinocéroszok száma a hatvanas években százezer volt, mára kétezer-ötszázra csökkent. Ugyanilyen drasztikus a helyzet az oroszlánokkal is, az 1950-ben regisztrált négyszázezerről ötvenezerre esett vissza a számuk.
Múzeumi rablások Európaszerte
Az elmúlt években az orrszarvútülök- és elefántagyar-kereskedők kifinomultabb eszközökhöz folyamodtak, európai múzeumokba törtek be és onnam raboltak. A kiállitótérből elefánt vagy orrszarvú testrészt lopni azért népszerű, mert a tülköt a tartósításhoz nem kell kezelni semmilyen kémiai vegyülettel, csupán a megfelelő szárazságot kell szinten tartani és az értékes testrész akár száz évig megmarad.
A nyáron két magyarországi múzeumba is betörtek, a budapesti Természettudományi Múzeumból és a balatonedericsi Afrika Múzeumból raboltak el egy-egy nagy értékű orrszarvútülköt.
Beretz Katalint, az Afrika Múzeum és Állatkert vezetőjét kérdeztük a fejleményekről. A balatonedericsi múzeumban kiálitott orrszarvút néhai férje Nagy Endre lőtte abban az időszakban, amikor Tanzániában élt és a szabadon lehetett vadászni. „Az augusztusi rablás után pár héttel megkerestek a rendőrségtől. Értesitettek, hogy Liszabonban elkaptak egy orvvadászbandát, megtaláltak hat orrszarvú tülköt, és kérték, hogy azonositsam őket. A miénk sajnos nem volt köztük” – mondta.
Kínában potencianövelőként használják
Az orrszarvűtülköt és elefántagyarat általában potencianövelőként, szexuális serkentőszerként emlegetik a Távol-Keleten, általános életminőség-javulást is várnak a porrá zúzott értékes anyagoktól. Annak ellenére, hogy jótékony hatását az orvostudomány nem bizonyitotta, sok helyen legyőzhetetlenek a hiedelmek.
Még a kínai gazdasági növekedés is kapcsolatba hozható az egyre nagyobb számú és sikeresebb afrikai és ázsiai orvvadászattal. A kínai boltokban 2004 óta emelkedik az elefántcsontból készült termékek kínálata. Bár 1990 óta tiltott a kereskedés az elefántagyarral, a természetes körülmények között elpusztult állatok agyarait néhány kis afrikai országban meg lehet vásárolni. 2008-ban a kínai kereskedők több tonna agyarat vásároltak Namíbiából, Botswanából és Dél-Afrikából.
„Az orrszarvútülöknek és elefántagyarnak nincs potencianövelő hatása. A hagyományos kínai orvoslás sok állati összetevőt használ fel a gyógyításhoz, valóban használta az orrszarvútülköt, de mivel védett állat, és nagyon ritka, ezért ez ma már tilos. Klinikumban többek között ezeket az állati összetevöket használjuk potencianövelőként: szarvas agancsot, vizicsikót, gekkot, imádkozó sáska petét” – magyarázta Apagyi Csongor, a budapesti Prof. Yu hagyományos kínai orvosi rendelőből.
Az írás az Indexen jelent meg 2011.11.02.-án)